Tóth Bence: „nekem a kosárlabdázás az életem”

E. Ádám * 2017-12-07 09:36:56

Tóth Bencét nyugodtan nevezhetjük a debreceni kosárlabdázás egyik csiszolatlan gyémántjának. A mindössze 17 esztendős játékmester a DEAC színeiben már az élvonalban bontogatja a szárnyait. A Debreceni Sportéletnek adott interjújában Bence egyebek mellett beszélt karrierje kezdetéről, célokról, valamint kedvenc együtteséről is.

Mikor kezdődött a pályafutásod?

Erről a kérdésről kisebb vita zajlik a családban, ám meggyőződésem, hogy 2004 őszén kezdtem el kosárlabdázni, ekkor középső csoportos óvodás voltam. Gyerekként sokat jártam a szüleimmel a Debreceni Vadkakasok mérkőzéseire. Ez a gárda bajnokesélyesnek számított, és a légkör, valamint a sportág is magával ragadott. Zseniális hangulat uralkodott a meccseken, bár erre mostanság sem panaszkodhatunk. Valami isteni sugallat vezethetett rá a kosárlabdára. Már kisgyerekként imádtam a labdát. Édesanyám szerint kis túlzással hamarabb kezdtem el labdázni, mint járni.

A Falco elleni mérkőzés jelentős mérföldkő volt, hiszen ekkor kaptál először kezdőként szerepet az A-csoportban, a sérült Jahmal Jonest kellett pótolnod. Mennyire stresszeltél?

Szerencsére nem vagyok izgulós típus, bár ekkor kissé megremegett a lábam. A találkozók előtt egy órával a vezetőedző, valamint a segítői tartanak egy beszédet. A beszéd után mindenki végrehajtotta a szokásos rituáléját, majd Kovács Adrián odahívott magához.  Első kérdése az volt, hogy fáj-e a térdem, mivel akkoriban kicsit bajlódtam vele. De ő is jól tudja, nekem nincs fájdalom a pályán, kis túlzással törött kézzel is vállalnám a találkozót. Azt feleltem, minden rendben van, Adrián pedig azt mondta, kezdő leszek. Kerek szemekkel néztem rá, és majdnem visszakérdeztem, valóban komolyan gondolják ezt. Azt kérte tőlem, hogy ne izguljak, csináljak mindent úgy, mint a B-csoportban, illetve U18-ban. Nekem ez egy ajándék volt, próbáltam meghálálni a bizalmat.

 A szombathelyiekkel vívott bajnoki után milyen visszajelzéseket kaptál?

Úgy vélem, az edzők és a társak véleménye a legfontosabb. Én csak azoknak a szavára szoktam adni, akik számítanak nekem.  Egy fiatalt nem szabad elárasztani dicséretekkel, mert ennek nagyon rossz vége lehet. Ha nem úgy teljesítettem volna, ahogy elvárták, biztosan lekaptak volna a pályáról két perc után. Édesapámmal azt beszéltük, hogy nem lógtam ki a csapatból, nem látszott, hogy tizenhét éves vagyok. Szerintem is jól sikerült ez a találkozó, persze tisztában vagyok vele, hogy lehet még fejlődnöm. Másnap egy B-csoportos összecsapás várt rám, ekkor Kovács Adrián és Kádár Tamás azt javasolta, kosárlabdázzak úgy, mint a Falco ellen, mosolyogjak, élvezzem ki a meccs minden pillanatát.

Mit tartasz az erősségednek, miben lehet előrelépned?

Fizikailag fejlődnöm kell az A-csoporthoz, ezért sokat is teszek. Teljesen más a sebesség az élvonalban, mint a másodosztályban. Egy kosárlabda-mérkőzés sokkal összetettebb, mint egy matek dolgozat, hiszen utóbbira negyvenöt perced van. Ezzel szemben a pályán pillanatok alatt kell döntést hoznod. Én elsősorban fejben vagyok nagyon erős. Fizikai szempontból hozzám hasonló játékos rengeteg van. Talán a munkamorálomnak is köszönhetően tartok most ezen a szinten.

Melyik poszton érzed magad a legotthonosabban?

Méretemből adódóan egyértelműen irányítót kell játszanom, szerencsére ez áll hozzám a legközelebb. Talán ez a legnehezebb tisztség, hiszen neked kell kontrollálni a mérkőzést. Ha kiesik a kezedből az irányítás, nagy eséllyel el is vesztitek a meccset. Szerencsére szeretem a nyomást.

 A DEAC várakozáson felül teljesít eddig a bajnokságban. Téged mennyire lepett meg a rajt?

Két egyértelmű bravúrdiadalt arattunk, a Paks itthoni, és a Kaposvár idegenbeli legyőzése egyértelműen extrának számít. Kaposváron sok hiba csúszott a játékunkba, ennek ellenére meglepetést tudtunk okozni. Talán az első fordulóban a Szegedet is legyőzhettük volna, de a csongrádiakat is a bajnokság meglepetéscsapatának tartják. Szerintem senki nem számított arra, hogy a DEAC az alapszakasz feléhez közeledve az ötödik helyen áll majd. A teljesítményünk egyik magyarázata, hogy remekül választottuk ki a légiósokat. Jahmal Jones már tavaly is Debrecenben szerepelt. Ivan Lilov az előző szezonban bravúros statisztikákat hozott Szegeden. Armwood pedig MVP-formában teljesít, kiváló a mentalitása, az utolsó leheletéig küzd. Mellettük a „lesajnált” magyarok, akiket már több helyen leírtak, „fityiszt” mutattak a kételkedőknek. Molnár András nagybetűs vezér a pályán és azon kívül. Velkey János például Sopronban öt triplával járult hozzá a nagyszerű sikerhez, Farkas Attila tökéletes párja Armwoodnak, de a sort még folytathatnám Bognár Kristóffal, Kósa Tomival és a többiekkel. 

A debreceni csapat keretének egyik legfiatalabb tagja vagy. A társak mennyire „terelgetnek”?

Egy jó klubnál kialakul egy hierarchia, amelynek 17 évesen nem lehetek a legtetején. Szeretnek nevelni a csapattársaim. Olyan mentoraim vannak, akikről korábban álmodni sem mertem. Ilyen emberek véleményét nem meghallgatni hatalmas butaság lenne. Rólam tudni kell, hogy sokat beszélek, ezt gyakran meg is említik.

 Az utánpótlás-válogatottban is letetted már a névjegyed. Mikor szerepeltél először a nemzeti együttesben?

14 évesen játszottunk egy nemzetközi tornát Szlovéniában a 2000-es korosztállyal. Olyan csapatokkal mérkőzhettünk meg, mint Montenegró, Spanyolország, Szlovénia. Amikor ilyen fiatalon az ember felveheti a válogatott mezt, elénekelheti a Himnuszt, az leírhatatlan érzés.

 Milyen céljaid vannak?

Szeretnék minél több játéklehetőséget kapni az A-csoportban. Az U18-as korosztályban bajnoki címre vágyom, nagyon fáj rá a fogam. Ezekkel a srácokkal nőttem fel, szinte már a családtagjaimnak tekintem őket, ezért is ünnepelni szeretnék velük. A nagy válogatott meze is a szemem előtt lebeg, valamint külföldön is kipróbálnám magamat. Elegendő munkával, óriási szerencsével talán elérhetem az álmaimat.

Volt olyan momentum, amikor elgondolkoztál azon, hogy tényleg kell neked a kosárlabda?

Mindenkinek van rosszabb pillanata, még a legnagyobbaknak is. Valószínűleg a példaképemnek, Stephen Curry-nek is volt olyan napja, amikor nem akart edzeni.  Akadtak nekem is olyan meccseim, amikor a lefújás után csak ültem a padon, és kérdezgettem magamtól, hogy ez mi volt. Aztán mindig megnézem, miben hibáztam, majd lezárom.  Abból lesz sikeres sportoló vagy ember, aki egy gödör után nem esik kétségbe, hanem feláll, és kijelenti, hogy ezt meg tudja oldani. 

Debrecenben egyre népszerűbb a 3×3-as kosárlabda. Téged mennyire érdekel ez a műfaj?

Az igazat megvallva, nem lennék egy extra 3×3-as játékos. Ehhez a sportághoz kiváló fizikai adottságok kellenek. Nagy kedvenc ez a városban. A remek szervezőmunkának hála rengeteg szurkolót vonzanak a különböző tornák Debrecenben. Az öt az öt elleni kosárlabdához képest sok különbség van. A 3×3-nak köszönhetően rengeteget lehet fejlődni fizikailag, gyorsaságban.

Komolyabb sérüléssel bajlódtál már?

Szerencsére eddig elkerült, csupán kisebb problémáim adódtak. Biztos lesz, hogy lesérülök, adja Isten, hogy ne legyen komoly bajom. Ha mégis beüt a krach, a rehabilitációs időszakot muszáj úgy megcsinálnom, hogy fejben nagyon erős maradok. 

A szüleiddel mennyire gyakran beszélgettek a kosárlabdáról?

Nagyon különbözőek a szüleim. Én anyukámmal élek, ő mindig abban reménykedik, hogy nem fognak bántani.  Elmondom neki az érzéseimet, ő pedig meghallgat, ha ideges vagyok, megnyugtat. Édesapám talán a legnagyobb szurkolóm. Elemezni tilos a szülőkkel, apával sem megyünk bele szakmai kérdésekbe. Mindkettőjüknek nagyon hálás vagyok, anya minden edzésre elvisz, és ha végzek, akkor értem is jön. Rengeteg áldozatot hoztak értem, amit nem tudok elégszer megköszönni.

A sportot mennyire nehéz összeegyeztetni a tanulással?

Nem vagyok egy nagyon szorgalmas diák. A Tóth Árpád Gimnáziumban matematika-történelem szakon tanulok. A suliban Ráthonyi Tamás is tanít. Minden rossz jegy után elbeszélget velem és a csapattársaimmal. Amennyiben rossz tanulmányi eredményeket produkálnék, akkor elvennék tőlem a kosárlabdát, ami nélkül nem tudom elképzelni az életemet. Szerencsére ha odafigyelek, sok minden megragad az órákon. A tanárok is rengeteget segítenek. Figyelembe veszik, hogy kosárlabdázom, ez komoly támaszt jelent. A törit szeretem, ám a matekkal nem vagyunk nagy barátok.

 Jövőre érettségizel, mennyire foglalkoztat a továbbtanulás gondolata?

Anyáékkal már korábban leszögeztük, hogy diplomára szükségem van, hiszen a karrierem vége után valamit kezdenem kell magammal. Nagyon tetszik a sport- és rekreációszervezés. Emellett a gazdaságinformatikus szak is csábító. A végére a kommunikáció és médiatudományt írom, bár ennek elég magas a ponthatára.

Az osztálytársaid figyelemmel követik az eredményeidet?

Nem szeretem ezt reklámozni, nem teszem ki a statisztikáimat a közösségi oldalakra. Nem is akarom, hogy kivételezettként bánjanak velem. Nagyon szeretem az osztályomat, jó a hangulat. A szemembe nem szoktak dicsérni, ám a tanároknak csak jókat mondanak rólam. Nem ért semmiféle „atrocitás” a kosárlabda miatt.

Kevéske szabadidődet mivel ütöd el?

Ebből a szempontból is különbözök az átlagtól. A 17-18 évesek zöme szeret bulizni járni, de én nem tartozom ebbe a körbe, amit talán szégyellnem is kellene. Alkoholt sosem iszom, még az alkoholmentes sör is „eretnekségnek” számít nálam. Sosem éreztem hátránynak, hogy nem megyek el bulizni. Szeretek szombatonként otthon pihenni, PS4-ezni, a barátaimmal moziba menni. Nem tudok hosszú időre elszakadni a sportágtól, kosaras játékokkal szoktam játszani.  A tévében egyfolytában kosárlabdát szoktam nézni. Néha már mondják is, hogy kicsit „beteg” vagyok, de nekem ez az életem. Minden statisztikával tisztában vagyok. 10 évesen az ESPN-en követtem figyelemmel az amerikai egyetemi bajnokságot.

Van kedvenc csapatod?

New York Knicks-drukker vagyok, régóta ennek a gárdának szurkolok. Az utóbbi időben nem ment annyira a csapatnak, talán ebben az évben végre felélednek. A hazai meccseiket a Madison Square Gardenben játsszák, amit nyugodtan nevezhetünk a kosárlabdázás Mekkájának.


KULCSSZAVAK

Responsive image
szerző: E. Ádám


további cikkek a témában
Responsive image
A bajnokot látjuk szombaton vendégül

E. Ádám * 2018-01-22 08:49:41

Responsive image
Újra hazai pályán a DEAC

E. Ádám * 2018-04-27 11:03:36

KATEGÓRIÁK

HÍRDETÉS